Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége
"Mindenki téged keres"
Mk 1,37
2009. mrc. 03.

Bemutatkozik az új TEKMEK lelkész

Riporter: Neved és funkciód?
Zoli: Kocsik Zoltán, ifjúsági lelkész, spirituális a Gerhardinum - Római Katolikus Teológiai Liceumban, TEKMEK lelkész.

R: Születési dátum, hely?
Z: 1982. január 24., Aradon

R: Hol végeztél ?
Z: Elemi iskola: a Pécskai általános iskola, 1996 nyarán felvételiztem a Gerhardinumba és itt fejeztem be a liceumot és utána felvételiztem a Gyulafehérvári teológia egyetemre!

R: Mesélj egy pár szót a gyermekkorodról és az elsõ lépéseidrõl a vallás terén!
Z: Az Arad megyei Pécskán nevelkedtem, gyermekként már vonzott a Jóisten és a vele kapcsolatos dolgok. Három fõ meghatározó tényezõ segített a hitem felismerésében és erõsödésében. Az elsõ impulzust, az évi máriaradnai zarándoklatok adták, amelyekre a nagyszüleim vittek el. A kommunista idõkben a nagyszüleim titokban élték meg a hitüket, amikor a búcsújárás alkalmával ponyvába csomagolták a templomi lobogókat. Ez a titokban, õszinte paraszti hit adta az elsõ impulzust a hivatásra vezetõ úton. Gyermekfejjel értettem meg mit is jelent Istent szeretni és bármi áron az egyházhoz hûséges maradni. A második impulzus az volt számomra, amikor elsõáldozás után negyedik osztály elején elkezdtem ministrálni. Ettõl kezdve mindig ministráltam és a szentmisék alatt mindig jol éreztem magam Isten közelségében. Gyermeki ésszel még nem értettem meg mit is jelent ez tulajdonképpen, de vonzalmat éreztem a Jóisten iránt. A harmadik impulzus 1997 nyarán történt, amikor egy balatoni tábor alkalmával kirándulni voltam az egyházmegyei fiatalokkal és a tábor alatt minden nap szentmisén vettünk részt. A tábort vezetõ lelkész felajánlotta, hogy bármikor megszólíthatjuk és elmehetünk hozzá szentgyónást végezni. El is mentem és a gyónásban és feloldozásban annyira kézzelfoghatóan megtapasztaltam Isten irgalmát és megbocsájtó szeretetét, hogy elhatároztam, majd papként ezt a lelki szabadulást szeretném továbbadni másoknak. Papi hivatásom csírái ekkor szökkentek igazából szárba. Minden ami azelõtt gyermeki álmodozásnak és illúziónak tûnt, az igenis kézenfoghatóvá vált számomra.
A katolikus liceum szelleme megérlelte bennem a hivatás gondolatát. Így 2000 nyarán az érettségi után jelentkeztem a Gyulafehérvári Hittudományi Fõiskolára.

R: Mikor voltál felszentelve és mi a papi jelmondatod?
Z: A hatodik évi teológiai tanulmányok után 2006. augusztus 19-én megyés püspökünk Roos Márton diakónussá szentelt, majd egy 9 hónapos gyakorlati idõ után 2007. július 11-én pappá szentelt.
Papi jelmondatom: Lk 1-75: "szentségben és igazságban színe elõtt életünk minden napján".

R: Mesélj az aktivitásaidról, melyik volt az ami különlegesen benned maradt?
Z: Egy és fél éve az Arad ségai szolgálat alatt belekóstoltam a lelki pásztorkodásba és a plébániai élet örömeibe, nehézségeibe, részem volt a plébániai életben, az iskolai hitoktatásban és az ifjúság pasztorációjában.
A tanításban tapasztaltam meg azt, hogy sok gyermek téves felfogásban él, a média hatása alatt van és egy téves képük van Istenrõl és az egyházról. Ebben próbáltam segíteni, próbáltam az igazi istenképet megmutatni nekik. Sajnos a mai világ rohamában ott lakozik a közömbösség és nagyon nehezen lehet embereket megszólítani úgy vallási téren, mint kozosségi téren is.
R: Melyek az elsõ benyomásaid Temesvárról, a TEKMEKrõl és melyek az elvárásaid illetve terveid?
Z: Temesvár egy szép város, a TEKMEK egy életképes közösség, lehet dolgozni velük, a tagjai megtalálták a keresztény identitástudatukat ima és közösség tekintetében, én pedig a közösség ápolását és megszilárdítását tûztem ki célomnak.

R: Köszönjük a beszélgetést!

 

Riporter: Golijan Anikó
« Vissza 

Program

  • Minden hétfõ este találkozunk 20:00-tól találkozunk a kolostorban.

  • Kiemelt programok:
  • Nov. 6-8. Kirándulás.
  • Nov. 9. Barazsuly István  - Hol a határ?
  • Dec. 11-13. Lelkigyakorlat

Képgaléria

Linkek