Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége
"Mindenki téged keres"
Mk 1,37
2010. mrc. 05.

Pillanatképek a közösségépítõ hétvégérõl

       A bizalom hétvégéje

"...az olyan helyzetekben, amikor biztonságban érezzük magunkat, olyan emberekkel vagyuk körülvéve, akikben maradéktalanul megbízunk, gyakran visszatérünk a félelemnélküliségnek és a spontaneitásnak ehhez a természetes [gyermeki] állapotához. Lazák vagyunk, fesztelenek, természeti önmagunkat nyújtjuk. Ezek életünk legjobb pillanatai, a csúcsélményeink. Azok az alkalmak, amikor maradéktalanul boldogok vagyunk. Ez a normális, természetes állapotunk." - Brian Tracy

A tekmekesek február 26-28. között közösségépítõ hétvégén vettek részt Óteleken. Ez a három nap a kölcsönös bizalomépítésrõl, az egymásra való odafigyelésrõl és a megértésrõl szólt.
Nagyon jó bevezetést jelentett a péntek este Orsi által tartott ima, amelyben alkalmunk volt a mögöttünk hagyott hét nehézségeit és apró örömeit a jelképes zsákocskába eltennünk. Annak érdekében, hogy igazán jelen legyünk a további tevékenységeken, el kellett rugaszkodjunk a mindennapi megpróbáltatásoktól.
Szombat délelõtt Adél irányításával megfogalmaztuk a közösség alapszabályait, elvárásait, félelmeit. Az építõkövek felsorolása is egy fontos gyakorlat volt, hiszen ezek az értékek biztos alapot jelenthetnek a fejlõdésben. Az alapértékek között szerepelt a bizalom, tisztelet, megértés, egymásra való odafigyelés, kommunikáció és nem utolsó sorban a legfontosabb építõelem: Isten.
Ezek az alapértékek kulcsszerepet játszottak abban a beszélgetésben, amelyben az újabb tagok felvázolták a jelenlegi közösség gyengébb pontjait. Úgy gondoltuk, hogy a fejlõdés és az elõrelépés érdekében be kell mutatnunk a jelenlegi hibáinkat is. Mindez lehetetlen lett volna a régebbi tagok megértése és bizalma nélkül, ami elengedhetetlen egy igazi közösségben.
Délután Erdei tanárnõ segített a bizalomépítésben, a saját szerepünk felismerésében és a közösség életében nehézséget jelentõ hullámvölgyek felvázolásában.
Az estét a Kati által vezetett csendes ima zárta.
Vasárnap két szentmisén énekeltünk. Az Óteleken és Öregfaluban megtartott misék sokat jelentettek úgy a helyi közösségnek, mint Ft. Heinrich Józsefnek.
A megmaradt idõben megoldásokat kerestünk a jelenlegi gondjainkra. Bízunk abban, hogy ezek a javaslatok elérik céljukat és meghozzák gyümölcsüket.
Hazafele vezetõ úton arra a következtetésre jutottam, hogy a közösség az elfogadás és a megértés helye. Minden ember, aki valóban közösségben él önmaga legjobb tulajdonságait ajánlja fel azért, hogy többszörösen vagy más formában visszakapja a másoknak ajándékozott értékeit. A csapat egy kölcsönös bizalmon alapuló ajándékozás és elfogadás. Azt hiszem, hogy e gondolat felismerésével nem voltam egyedül.

                                                                                   Molnár Tímea-Imola
  
  

 

   Épülünk és építünk

Múlt hétvégén, február 26. és 28. között közösségépítõ hétvégén vett részt a Tekmekesek csapata Óteleken, Temesvártól nem messze.
Az odaút néhányunknak elég rázós és izgalmas volt, de ennek ellenére nagyon jól szórakoztunk a vonaton. A rossz idõ sem vette el senkinek a kedvét, az volt a legfontosabb, hogy együtt lehettünk, és jól éreztük magunkat, amiben segített Heinrich atya meleg fogadtatása.
A pénteki nap programja az ima volt, ahol megosztottuk egymással a gondolatainkat, és kicsit elcsendesedhettünk, majd utána énekeltünk és játszottunk egész hajnalig.
Szombaton, egész nap közösségépítõ játékokon vettünk részt, majd közösen megbeszéltünk mindent, és ez volt a legfontosabb.
Én, mint még új tekmekes, nem gondoltam hogy egy hétvége, amit közösségépítõ hétvégének neveznek, ennyire a célra alapoz, arra, hogy minél inkább problémamentes és erõsebb közösséggé formálódjunk.
A szombati napi programok és beszélgetések során felvetõdtek közösségünk alapvetõ problémái, amiket együtt beszéltünk meg, és ez a legfontosabb, hogy tudunk beszélni róla és így megoldást is találunk rá, mert hanem elvesznek, és egy idõ után ujra meg ujra elõjönnek. Én úgy érzem, hogy nagyon jó irányba haladunk, és mindenki hozzátesz egy kicsit ahhoz, hogy ez a közösség még jobb legyen. Egy közösség azért van, hogy figyeljünk egymásra, s segítsünk, ha valakinek szüksége van rá, nyissunk új emberek felé, és feltétel nélkül szeressük egymást.
Mint a beszélgetések során is kiderült, Tekmekünk egy olyan közösség, ahol az emberek otthonra lelnek, ahol nagyon szoros emberi kapcsolatok alakulnak ki, egy közösség, ami Istent szolgálja, és nélküle nem lenne az, és talán ami a legfontosabb, hogy nagyon értékes, és nem mindennapi emberek alkotják.
Ahogyan a címben is írtam, épülünk, mindanzonáltal, hogy meghallgatjuk egymás, vagy egy kívülálló, de olyan személy tanácsait, aki rálát a problémáinkra, hogy közös nevezõre tudunk jutni, hogy beszélgetünk, és hogy rábízzuk magunkat Istenre... és építünk, mert nyitottak vagyunk az új dolgokra, hagyjuk kibontakozni azokat az embereket, akik kicsit bátortalanok még, és támogatásra van szükségük.
Azt hiszem, mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a személyeknek, akik nagyon sokat tettek azért, hogy minél jobb legyen a hétvege: Erdei Ildikónak és Adélnak, a programok megvalósítóinak, valamint Orsinak és Katinak, akik a péntek és szombat esti imával tették szebbé a hétvégét. Nem utolsó sorban nagy hála Heinrich atyának, aki befogadott minket otthonába, és mindenben lehetett számítani rá.
Nagyon örülök, hogy ott voltam, hogy ott voltatok, és figyelni tudtunk egymásra.


                                                                                                               György Noémi

 

               képek                                                                                            

 

« Vissza 

Program

  • Minden hétfõ este találkozunk 20:00-tól találkozunk a kolostorban.

  • Kiemelt programok:
  • Nov. 6-8. Kirándulás.
  • Nov. 9. Barazsuly István  - Hol a határ?
  • Dec. 11-13. Lelkigyakorlat

Képgaléria

Linkek