Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége
"Mindenki téged keres"
Mk 1,37
2011. Apr. 04.

Téged hordoztalak

   Minden fiatal egyetemista eletében fontos, hogy szembenézzen önnmagával (gyengeségeivel és erõsségeivel), hogy megtapasztalja Isten jelenlétét az õ életében és, hogy legyenek közösségi élmenyei. Mi sem alkalmasabb erre, mint egy lelkigyakorlat? Ezért szervez a TEKMEK minden évben nagyböjti lelkigyakorlatot, ami az idén Lippán került megrendezésre. Lelkigyakorlat kísérõnek Ft. Kondé Lajos szegedi plébanost hívtuk meg, aki elkísért minket ezen a lelki kalandon.
   A lelkigyakorlat programja szépen, egymásraépítkezõen volt kidolgozva. Volt benne személyes életút készités, külömbözõ imaformák, film, szentmise és mindez szent Ignácz lelkiségét követve.
  Számomra a legkiemelkedõbb mozzanata ennek a hétvégének a Mária radnai kegytemplomhoz való zarandoklat volt. Az egyház egy zarandok egyház: a választott nép útra kelt Egyiptomból, Mária útra kelt, hogy meglátogassa Erzsábetet, Jézus is végigjárja életútját és folyamatosan úton van tanítványaival, ugyan úgy, mint ahogy mi is úton vagyunk. Ahogy Mária a szíve alatt hordozza a Megváltót, ahogy Jézus szíven hordja az emberiség sorsát és a vállán az emberiség keresztjét, úgy nekünk is tudatosítanunk kell magunkban, hogy mit/kit hordozunk magunkkal. A zarándoklat megszentel, megtisztít és segít, hogy tegyünk céljainkért (hogy megfogalmazzuk õket és kérjuk Isten segítségét hozzájuk). Mi szimbolikusan egy követ vittünk magunkkal, hordozva azt vagy azokat a személyeket. akiket szeretünk, akikért imádkozni szeretnénk. A zarándoklat ideje alatt belehallgathattunk a csendbe, a saját belsõ csendünkbe, ahol megtapasztalhattuk Isten símogató közelségét és gyógyító erejét. Sokszor hallani, hogy a zarandoklatok alatt csodák történnek, még ha ezek nem is látvanyosak, de furcsa módon a zarandoklat végére mindenki lelkében csoda történik, mindenkiben valami megváltozik. A templomhoz érve közösen énekelve és magasztalva égi édesanyánkat, a Magnificat-ot énekelve vonultunk az oltár és a kegykép elé, ahol mindenki személyesen odahelyezhette kérését/hordozott személyét, mint egy áldozatbemutatást.
   Visszatekintve erre a hétvégére, egy gondolatot szeretnék veletek megosztani, ami egyben ennek a zarándoklatnak is a végszavát képezte : Andre Louf szerint "Istenhez mindig saját tehetetlenségünk megtapasztalásán át vezet az út. Ott, ahol már semmire nem vagyok képes, ahol minden kicsúszik az iranyításom alól, ahol már csak kudarcomat vallhatom be, nem marad más hátra, mint hogy elengedjem magam, megadjam magam Istennek, kinyissam a kezem, és üres tenyeremet odatartsam Isten elé. Isten megtapasztalása sosem saját fáradozásunk jutalma, hanem valász gyengeségünkre. A lelki út célja, hogy Istennek megadjuk magunkat."

Nagy Szabolcs
« Vissza 

Program

  • Minden hétfõ este találkozunk 20:00-tól találkozunk a kolostorban.

  • Kiemelt programok:
  • Nov. 6-8. Kirándulás.
  • Nov. 9. Barazsuly István  - Hol a határ?
  • Dec. 11-13. Lelkigyakorlat

Képgaléria

Linkek